A Last Flag Flying-ra azért esett a választásom, mert az impozáns szereplőgárdán kívül Richard Linklater rendezte, akinek nagyon szeretem a filmjeit. Akárcsak a többi filmjénél, itt is a karaktereken van a fő hangsúly, akik át tudják adni azokat az érzéseket, amikre szükség van.

A történet nem túl vidám, de van benne pár megmosolyogtató rész is, így a film végére senki sem fog mély depresszióba zuhanni. A három karakter nagyon jól egészíti ki egymást és minden esemény során, jól megmutatkoznak az egyes álláspontok különbsége, ami szerintem a film egyik erőssége.

Amit a legjobban szeretek Linklater rendezéseiben, az a filmek eleje és legfőképp a vége. Minden történet ott kezdődik ahol szükséges. Nincsenek hosszú felvezetések, indokolatlan időhúzás, egyszerűen jó helyen kezdi elmesélni a történeteit. Ami ennél is fontosabb, hogy a legjobb helyen fejezi be a filmjeit. Szinte olyan, mintha egy ollóval vágná el a filmtekercset, mert úgy belefeledkezünk, hogy még néznénk a filmet, de a történetnek valójában ott vége van és be is fejeződik a film. Szerintem erre nagyon kevesek képesek. Nyilván extrém példa, de a Gyűrűk Ura esetén még 45 percig megy a film, holott a történetnek már vége van.

Sajnos a film nálunk nem került kiadásra, csak könyv formájában, így csak külföldről lehet beszerezni.

A film minősége teljesen átlagos, kiválóan kiszolgálja a célját, amit egy ilyen dráma igényel, mind hangilag, mind képileg.

Kinek ajánlom:

• Akinek tetszenek Linklater más munkái.
• Aki szereti a karakterközpontú filmeket.
• Akit érdekel a veteránok élete.

Mr. Moviemeter: 7