Bevezető

Az online videótárak, azaz a streaming szolgáltatások azt gondolhatnánk, hogy 2022-re teljesen kinőtték a gyerekbetegségeket és megoldást kínálnak az embereknek, akik a videó kölcsönzőket maguk mögött hagyva, szeretik a filmeket és sorozatokat. A válasz sajnos azonban nem egyértelmű. Az előbbi állítást szeretném átfogóan bemutatni, mert sajnos a streaming előfizetés nem mindenkinek jelent megoldást vagy több kompromisszum meghozatala mellett kínál csak alternatívát a tartalmak fogyasztásához.

Streaming szolgáltatók

Hazánkban hivatalosan 2022-ben az alábbi szolgáltatások lesznek elérhetőek:

• Netflix
• HBO GO/Max
• Apple TV+
• Amazon Prime
• Disney+
• Skyshowtime

Streaming árazása

 A streaming szolgáltatók elhíresült mondása, hogy mindössze 1 mozijegy / 1 családi mozizás / 1 blu-ray lemez áráért, 1 hónapon keresztül, korlátlanul lehet tartalmat fogyasztani, akár párhuzamosan több eszközön egyszerre. Ez ebben a formában egy bomba jó ajánlat, de ha mind a 6 szolgáltatóra elő szeretnénk fizetni, akkor egy szabad szemmel jól látható összeg jön ki havonta, ami közel 20 000.- forint. Ez persze kinek sok, kinek nem és mindössze 2 darab 4k uhd lemez ára. A streaming előfizetés ára egyébként nem feltétlenül a szolgáltatás és filozófia legnagyobb problémája, hiszen nem feltétlenül szükséges mindenre előfizetni.

Streaming kínálata

A streaming szolgáltatók egyik legnagyobb útvesztője, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbbet. Ennek oka, hogy a legtöbb tartalom csak egyik vagy másik szolgáltatónál érhető el. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, hogy a Barátok közt, csak az RTL Klubbon, a Jóban rosszban pedig csak a tv2-n érhető el.

A streaming kezdeti időszakában a legnagyobb szolgáltató a Netflix volt, ezért a legtöbb tartalom is ott volt elérhető. Az idő előrehaladtával a cégek és stúdiók rájöttek, hogy a streaming szolgáltatásban nagy pénz és lehetőség van, így sorra jelentek meg az új szolgáltatók. Ezzel együtt azonban szépen lassan elkezdték visszavenni a Netflixtől a jogokat a saját tartalmaikhoz, hogy azokat kizárólagosan a saját szolgáltatásukon keresztül lehessen megtekinteni.

A Netflix is tisztában volt a fentiek lehetőségeivel, illetve hogy érdemes saját, kizárólag náluk elérhető tartalmakkal is feltölteni a kínálatot. A legelső tartalmuk 2013-ban a nagy sikerű House of Cards volt, melyet sok, eleinte jó minőségű tartalom követett.

Ma ott tartunk, hogy a Netflixen leginkább csak saját gyártású tartalmak érhetőek el és arányaiban csak nagyon kevés más stúdiók által készített tartalom. A mennyiség azonban átvette az uralmat a minőség felett, hiába találkozhatunk Hollywood legnagyobb neveivel a kínálatban, a minőség sajnos nagyot csökkent.

Mai top 5 netflix film értékelése az imdb szerint:

• Love tactics - 5,2
• A magas lány 2. - 4,7
• A tinder csaló - 7,3
• Bigbug - 5,5
• Az ablakomon át - 5,5

Visszatérve az eredeti problémához, az emberek nagy része sajnos nem úgy élt, hogy mindössze 1 stúdió mellett rakta le a voksát, hanem azokat a filmeket és sorozatokat nézte meg, amik érdekelték. Nincs olyan szolgáltatás, ami stúdió függetlenül elérhetővé tenne minden tartalmat, ezért egy szolgáltatás nem elég, de akár még az is lehet, hogy van olyan tartalom, ami egyetlen szolgáltatónál sem érhető el. Előfordulhat az is, hogy ma még elérhető, de holnaptól lekerül a kínálatból egy-egy tartalom, így képtelenség egy gyűjteményként tekinteni a szolgáltató kínálatára.

A cégek azonban azt szeretnék elérni, hogy az emberek, csak az ő szolgáltatásukra fizessen elő, pont ezért árasztják el rengeteg tartalommal a saját szolgáltatásukat, hogy minden korosztály, különböző érdeklődési körrel rendelkező egyén, találjon olyan tartalmat, ami érdekes számára.

A kérdés: "Azt nézzük, ami érdekel?" vagy "Azt nézzük, ami elérhető?" A streaming a második gondolattal próbálja behálózni a felhasználókat, a tudatos fogyasztó pedig az elsővel választja ki a számára releváns tartalmakat.

Az alábbiakban néhány szolgáltató és tartalompárossal illusztrálnám a felhasználói dilemmát.

• Netflix
  • Stranger Things,
  • A nagy pénzrablás,
  • Narcos,
  • Az ír,
  • 6 az alvilág ellen
• HBO GO/Max
  • DC filmes univerzum
  • Trónok harca
  • Elit alakulat
  • Maffiózók
• Disney+
  
  • Marvel,
  • Star Wars,
  • Indiana Jones,
  • Klasszikus rajzfilmek
• Apple TV+
  
  • Morning Show,
  • See,
  • Ted Lasso
• Amazon Prime
  
  • Gyűrűk ura,
  • Jack Ryan,
  • Reacher
• Skyshowtime
  
  • Mission Impossible,
  • Transformers,
  • Yellowstone

Előfordulhat olyan is, hogy 1-1 tartalom eltérő régiókban, más szolgáltató kínálatában jelenik meg, de megeshet, hogy 1 tartalom több szolgáltató kínálatában is megjelenik.

Streaming formátumok és minőség

A szolgáltatók folyamatosan törekednek arra, hogy a lehető legkisebb adatmennyiség mellett, a legtöbb felhasználó számára, nézési körülménynek megfelelően, elfogadható minőséget nyújtson. A legtöbb technikai újítás folyamatosan arról szól, hogy ugyanazt a minőséget, ami szerintük a felhasználók számára megfelelő, még kisebb adatmennyiség mellett érhessék el.

A fentiek miatt beazonosítják a megjelenítő eszközöket és elérhető sávszélességet a felhasználónál, hogy véletlenül se küldjenek több adatot, mint az feltétlenül szükséges. Tehát egy mobil telefonon nézett tartalom mérete, jóval kisebb, mint egy 4k-s tv-n nézett ugyanazon tartalom mérete, ami ebben a formában teljesen érthető és racionális.

A gond, hogy kinek mit jelent a megfelelő minőség, illetve ha egy készüléket tévesen azonosít be esetleg a rendszer és emiatt rosszabb minőséget kap.

Az egyes streaming szolgáltatások azonban eltérő szabványokat határoznak meg a készülékekhez tartozó minőségre, ami által a szolgáltatások minősége nagyban eltérő lehet.

Tovább bonyolítva, gazdasági szempontokat figyelembe véve az egyes szolgáltatóknál előfordulhat, hogy a nyújtott minőség az előfizetési csomaghoz is kötött. Ilyen például a Netflix!

Hogy mik is azok a formátumok és szabványok, amik meghatározzák, hogy milyen minőségben jut el hozzánk kedvenc sorozatrészünk.

Képi tartalomért felelős tulajdonságok

• Tömörítés
  • H264 - Blu-ray film tömörítési eljárás
  • H265 - 4k UHD film tömörítési eljárás
  • VP9 - Google által kifejlesztett nyílt forráskódú tömörítés - Youtube
  • AV1 - Továbbfejlesztett nyílt forráskódú tömörítés
• Felbontás
  • SD - DVD film felbontás - 720x576
  • HD - Blu-Ray film felbontás - 1920x1080
  • UHD - 4K UHD film felbontás - 3840x2160
• Dinamika
  • SDR - Normál dinamika tartományú tartalom
  • HDR - Nagy dinamika tartományú metaadattal ellátott tartalom
  • Dolby Vision - A Dolby által kifejlesztett dinamikus nagy dinamika tartományú metaadattal ellátott tartalom

A fenti három kategória egyes paraméterei szinte bármilyen kombinációban előfordulhatnak, azonban vannak bevett gyakorlatok. Fontos azonban leszögezni, hogy nem minden készülék, legyen szó lejátszóról vagy megjelenítőről, képes ezek mindegyikével megbirkózni. 

A képi tömörítés sávszélessége az egyik legkritikusabb a tartalom méretének befolyásolására. Ez határozza meg, hogy a kép mekkora méretben kerülhet letárolásra. Amennyiben ez túl alacsony, akármilyen hatékony is a tömörítési eljárás, sávosodás és makro blokkosodás léphet fel a képen. Emiatt mondjuk leginkább azt, hogy jó vagy rossz minőségű a film képe, technikailag.

A képi felbontás talán a legnagyobb hívószó, de a leginkább félrevezető paramétere a videóknak, ugyanis az emberi szem az átlagos tv méret (55" - 65") és nézési távolság (3-4m) viszonylatában képtelen megállapítani, hogy egy kép HD vagy UHD felbontású, holott tartalomban négyszer több képi információ jelenik meg, megfelelő tömörítés mellett.

A képi dinamika pedig az elmúlt 20 év legrosszabb filmes fejlesztése, melynek oka, hogy visszafele nem kompatibilis, illetve, hogy az átlagos háztartásokban található megjelenítők, egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy a HDR képi megjelenítés előnyeit megmutassák az SDR-hez képest.

Összehasonlítás:

• Blu-Ray lemez
  • h264-es tömörítéssel egy átlagos 2 órás film 25-30gb helyet foglal
• Streaming HD
  • h264-es tömörítéssel egy átlagos 2 órás film 4-6gb helyet foglal
  • h265-ös tömörítéssel egy átlagos 2 órás film 3-5gb helyet foglal
• UHD lemez
  • h265-ös tömörítéssel egy átlagos 2 órás film 50-70gb helyet foglal
• Streaming UHD
  • h265-ös tömörítéssel egy átlagos 2 órás film 10-12gb helyet foglal

Tehát ugyanolyan felbontás és tömörítés mellett, közel 1/5-e a fizikai formátumnak a streaming képi tárolására szánt méret, ami azt eredményezi, hogy az apró képi részletek eltűnnek a streaming verzióban, hiába ugyanaz a felbontás.

Hogy mire elég a meghatározott minőség, azt jól példázza a Netflix saját gyártású 2021-es Malcolm & Marie című filmje, melyet az alábbi képen lehet megtekinteni:

(képen jobb kattintás / megnyitás új lapon / 100%-os méret)

A film erősen szemcsézett megjelenését nem mindenhol sikerült megfelelően letárolni, ezért néhol teljesen homogén területek jelennek meg, ami azt jelenti, hogy az adott kép letárolására nem jutott elég sávszélesség (az arc bal oldala a szem alatt / a fej mellett a redőnyöknél).

Hangi tartalomért felelős tulajdonságok

• Tömörítés
  • Dolby Digital
  • Dolby Digital Plus
  • Dolby Digital + Atmos
• Formátum
  • 2.0
  • 5.1
  • objektum alapú

Hang terén egyszerűbb a helyzet egy fokkal, mert minden szolgáltató Dolby kódolást használ, azonban minden esetben csak és kizárólag veszteséges formátumban, hiszen ez is nagy hatással van a szükséges sávszélességre.

Azon kívül, hogy veszteséges hangformátumokat használnak, a másik legnagyobb probléma, amit nehéz paraméterekkel bizonyítani, hogy a tartalmak dinamika csökkentett formátumban kerülnek fel. Ez azt jelenti, hogy a leghalkabb és a leghangosabb hang túl kis skálán helyezkedik el. Ez azért "jó", mert a tv-n csak ezt a szűk tartományt lehet leképezni, viszont mindenki más, aki a tv-től független hangrendszerrel hallgatja a tartalmakat egy lapos hangot kap.

Egy példával szemléltetve a való életben is egy halk beszélgetés hangereje és egy robbanás hangereje között hatalmas különbség van, ami itt elveszik és minden közel azonos hangerővel kerül megszólaltatásra, ami egyszerűen rossz.

Összehasonlítás:

• Veszteséges - Streaming formátumok (Dolby Digital)
  • 192 - 768 kbps
  • Egy 2 órás film esetében 200-500mb-ot jelent
• Veszteségmentes - Lemezes formátumok (Dolby TrueHD / Dolby TrueHD+Atmos / DTS-HD MA / DTS:X)
  • 3000 - 7000 kbps
  • Egy 2 órás film esetében 2500-6000mb-ot jelent, ami közel azonos a komplett streaming film méretével.

Streaming eszközök és alkalmazások

Ha a fentieket elfogadjuk és a kényelemért lemondunk a minőségről és hogy bizonyos tartalmakhoz nem fogunk hozzáférni, de minden este lehetőségünk van valami újat nézni, akkor a végső kérdés, hogy milyen eszközzel használjuk a szolgáltatásokat.

Az eszközöket két kategóriára osztanám, mert merőben más problémákkal lehet szembesülni.

Mindent egyben

A megjelenítő egyben a lejátszó is, tehát a tv-hez tartozó operációs rendszerre letöltött alkalmazással használjuk a szolgáltatást. Ebben az esetben a dobozos megoldások egyetlen hátrányát kell elfogadni, tehát eljön az idő, ami kb 3-5 év, hogy a készülékünk már nem lesz támogatott az alkalmazások futtatásához, tehát vagy le kell cserélni a tv-t, vagy külső lejátszó beszerzésével lesznek újra elérhetőek az alkalmazások. Ráadásul lehet, hogy első körben csak az Amazon Prime, aztán a Netflix, végül az Apple TV+ veszíti el a támogatottságát, hiszen ezek nem feltétlenül a hardver elavulása miatt történnek, hanem például a tv operációs rendszerét eltérő időszakban támogatják a különböző szolgáltatók.

A két alternatíva közül ezzel van a kevesebb probléma.

Külső lejátszó

Külső lejátszóra akkor van szükségünk, ha régi tv-nk van, amiken egyáltalán vagy már nem támogatottak a szolgáltatások vagy projektoron néznénk a filmeket és sorozatokat. Ezek az eszközök sokfélék lehetnek és mindegyik más képességekkel bír az egyes szolgáltatások kapcsán.

Az eszközök tulajdonságait befolyásoló paraméterek:

• Hardveres képességek
  • processzor
  • memória
  • hdmi verzió
• Operációs rendszer támogatottsága
  • Android alapú 
    • Amazon stick
    • Nvidia Shield
    • Roku
    • GoogleTV
  • Apple eszközök
    
    • tvOS/iOS alapú

• Streaming szolgáltatás alkalmazása

A legnagyobb probléma itt is az, hogy a szolgáltatás "minden" eszközön működik, de a valóságban tulajdonképpen mindenhol találni valamilyen hiányosságot. A rengeteg operációs rendszer változat, verziója és szolgáltatásokhoz tartozó alkalmazások képtelenek lépést tartani egymással, arról nem beszélve, hogy sok gyártó egymás konkurenciája is, hiszen az Amazon stick nyilván az Amazon Prime streaming szolgáltatását preferálja, az AppleTV pedig az Apple TV+ szolgáltatását, ezért más alkalmazásokat próbál kicsit háttérbe szorítani saját fejlesztései során.

Mi az, ami általában nem működik:

• lejátszó és tartalom képfrekvencia össze szinkronizálása. 
  • 23,976, 24, 25, 30 képkocka per másodperc lekövetése a megjelenítőn is. Amennyiben ez nem megfelelő, a kép akadozó hatást kelt. Itt minden esetben szoftveres hibáról beszélünk és könnyen elképzelhető, hogy egyik szolgáltatás alkalmazásával működik, a másiknál nem.
• hang opciók elérhetősége
  • A fent említett verziók közül van, hogy az eszköz bizonyos opciókat nem engedélyez, holott a hardverek képesek lennének lekezelni. Van, hogy csak 2.0 vagy 5.1-es opciót kínál a szolgáltatás, holott létezik és a rendszer hardveresen le is tudná kezelni a Dolby Atmos hangsávot is.
• téves eszköz azonosítás.
  • A 4k-s megjelenítő csak HD képet kap vagy HD megjelenítő kisebb sávszélességű képet kap (pl telefonos verziót)

Néhány példa (mai napon fennálló problémák):

• Apple TV 4k (2017) - Netflix esetén HD képernyővel csökkentett képi minőség
• Apple TV 4k (2017) - Amazon Prime esetén nem működik a képfrekvencia összeegyeztetése
• Apple TV - minden hangsávot áttömörít pcm-re, kivéve a Dolby Atmos hangsávokat
• Amazon Fire Stick (2021) - Netflix esetén nincs Dolby Atmos hangsáv opció
• Minden eszköz - HBO Go esetén megjelenik a képen a logó, kivéve Apple TV

Végszó

Azért érdemes a fentiek ismeretében előfizetni a szolgáltatásokra, mert a 4k Dolby Vision és Dolby Atmos legújabb formátumait reklámozva adják el a cégek a szolgáltatásukat, azonban ezen formátumok szabvány szerinti legminimálisabb részét kapjuk csak valójában meg.

Az átlag háztartásban található tv-k, a mai modern szabványok alját súrolják csak, legyen szó a HDR megjelenítéshez szükséges fényerőről vagy a hd szabványnál nagyobb színtérről. Hang tekintetében pedig a sztereó kétcsatornás hang bőven elég, mert az esetlegesen tv mellett megjelenő soundbarok sem képesek a megfelelő 5.1-es csatornakiosztást leképezni a nappaliban, nem hogy a Dolby Atmos-t, ami mennyezeti hangsugárzók elhelyezését követelné meg.

Akiknek a fenti szabványok valóban fontosak lennének, mert rendelkezésre áll a szükséges eszközpark is, ott pedig pont a csökkentett szabvány miatt nem elégségesek a jelenlegi feltételek.

Sajnos a filmes streaming világban itthon még nem jelent meg a zene világában már régóta jelen lévő veszteségmentes szolgáltatások, mint például a Tidal. Külföldön is még nagyon gyerekcipőben jár ez a kategória és a használatukhoz prémium eszközökre van szükség, így a jövő nem túl biztató itthon ilyen szempontból.

Persze a legfontosabb ma a megfelelő lejátszó kiválasztása, hogy legalább a ma elérhető maximumot megkapjuk, de személyes tapasztalatom alapján, ma nincs tökéletes külső eszköz, ami biztosan képes a szolgáltatások maximumát eljuttatni hozzánk.

A könyv 2019 év végén jelent meg, a film 40. évfordulójára és akkor meg is rendeltem, de csak most jutott időm az elolvasására. Mielőtt nekikezdtem, mindenképp újra szerettem volna nézni a filmet is, mert régen láttam.

A könyvből 1979 darab készült, mint amikor a filmet bemutatták és az enyém a 1538. példány. Vásárláskor lehetőség volt a különlegesebb sorszámú példányok vásárlására (1-10, 100, 1000, 1979), azonban azok jóval drágábbak lettek volna. A könyv alapára 100 font, de az 1000. példány 249 font, a 3. pedig 350 font (jelenleg is kaphatóak)

Minden példány tartalmaz:

• 264 oldalas könyvet sorszámozva és a szerző Jay Glennie által dedikálva
• A könyv közepén pluszban található kb 40 oldal képekkel, ami a 264 oldalon felül értendő
• Egy új posztert a filmhez
• 4 képet a szereplőkről, de ezek sajnos dupla oldalasan kerültek mellékelve.

A könyv minden fontját megérte, mert nagyon jó minőségű és mindent tartalmaz, amit a filmről tudni lehet. Végigveszi a film eredeti ötletétől, a studió alapításán át, a rendező és színészek kiválasztásán át, a forgatást és film bemutatását.

A film eredetileg egy Las Vegasban játszódó történet lett volna, ahol a szereplők orosz ruletteznek. Ezt a történetet nem sikerült egy stúdiónak sem eladni, így sokáig a fiókban hevert, mígnem Michael Cimino elkészítette azt a 4 oldalas változatot, ami már az aktuális Szarvasvadász című film vázlata lett. Számomra érdekes volt, hogy ez a vázlat már tartalmazta a film végi himnusz eléneklését, ami számomra mindig valahogy kilógott a filmből.

A színészek kiválasztása is érdekesen alakult, hiszen az egyetlen húzónév Robert De Niro volt. De Niro-n kívül egyedül John Cazale számított rutinosnak a színészek közül, mindenki más pályája elején volt és kezdő színésznek számított. Érdekes látni, hogy az egyes szerepekre kik pályáztak még és milyen fizetésért, melyeket korabeli eredeti dokumentumokból lehet megismerni.

Robert De Niro már a film legelejétől részt vett a forgatási helyszínek felkutatásában és a színészek kiválasztásában is, ami nem volt szokványos, de a rendezőt nem zavarta.

A forgatás megkezdése előtt derült ki, hogy John Cazale halálos beteg, de mind a rendező, mind a színészek kiálltak mellette és nem engedték a stúdiónak, hogy lecseréljék és másnak adják a szerepet, így ez lett az utolsó munkája, de a kész filmet már nem láthatta. A fentiek miatt a forgatás során előre vették azokat a jeleneteket, amikben szerepel, hogy biztosan be tudja fejezni a filmet.

A sok egyeztetés miatt a forgatás kezdete annyira eltolódott, hogy a nyári melegben kezdtek dolgozni, azonban a jelenetekben mindenki őszi/téli ruhában szerepel, ami nagy kihívás volt a színészeknek és a sminkeseknek is, illetve  kültéri jeleneteknél, a fák hatalmas lombkoronái a díszleteseknek okozott nagy fejfájást. 

A film magyar vonatkozása, hogy Zsigmond Vilmos fényképezte, aki ezzel nagyban hozzájárult a film látványvilágához és hangulatához. Az ő feladata volt a nyári évszak ősszé varázsolása is, amit a megfelelő film és színhőmérséklettel sikerült megvalósítania.

További problémákhoz vezetett, hogy Cimino végtelen nagy teret adott színészeinek, így 1-1 jelenetet nagyon sokszor vettek fel, várva, hátha történik valami váratlan, amitől az egész film életközeli lesz. Ilyen például a koszorúslányok átvonulása a templomhoz vagy az esküvői táncnál a színészek elesése. Ezen kívül hihetetlen, de Meryl Streep is annyira gyakorlatlan volt a film világában, hogy sokszor meg kellett ismételni az ő jeleneteit is, ami miatt őt is le akarták cserélni, amit szintén nem engedett a rendező.

Hogy mennyire lassan ment a forgatás, mi sem mutatja jobban, minthogy De Niro háború utáni hazatérésekor a taxis jelenetnél a sofőr 3-4 napot töltött a forgatáson.

A forgatások előrehaladtával a producerek részéről megkezdődött az aggódás a költségvetés túllépése miatt, teljesen jogosan, ami végig rányomta a bélyegét a film későbbi munkálataira, hiszen végig a rendező nyakára jártak. A film végül közel duplájába került, mint tervezték, így a félelem nem volt alaptalan.

A Thaiföldi forgatások szintén nem mentek problémamentesen, mivel az előre leegyeztetett kellékek és eszközöket nem bocsátotta rendelkezésre a hadsereg, így többször állt a forgatás, ami szintén sok pénzbe került. Végül aztán más forgatásokról megmaradt kellékeket használtak (Apokalipszis most!), illetve végül a helikoptereket is megkapták pár napra.

A rendező és operatőr profizmusát mutatja, hogy a Thaiföldi jeleneteket úgy vették fel, hogy nem tudták visszanézni, mivel a leforgatott anyagot Amerikába küldték és hívták elő, így a leforgatott anyag ezen részét csak a forgatás végeztével látták.

A forgatás végeztével azonban egy másik nehéz feladat következett, ami nem volt más mint az a rengeteg leforgatott anyagból elkészíteni a végső filmet. A stúdió mindenképp 2,5 óra alatt szerette volna tartani a játékidőt, mivel így napi 3 vetítést tudtak volna tartani a mozik, a rendező azonban 3 óra alá nem tudta és nem is akarta szorítani, mert úgy érezte így tudja átadni azt a mondanivalót és hangulatot, amit elképzelt. Végül hosszas viták, vágó csere és tesztvetítések után a film 3 óra 3 perces játékidővel került a mozikba, mivel Cimino nem engedetett senkinek és többek között De Niro is a hosszabb változatért küzdött.

A film végleges vágásának elkészültével, addig szokatlan módon, év végén nagyon korlátozott vetítés mellett bemutatták New York-ban a filmet, de próbáltak olyan embereket elhívni a vetítésekre, akik akkoriban meghatározó személyiségek voltak, újságírok, filmesek és az akadémia tagjai. Ezzel próbálták a pénzhiány miatti kis marketing kampányt, nagy hírveréssel megtámogatni, illetve az Oscar jelölések és díjak irányába terelni a művet, mivel addigra sokan gondolták úgy, hogy a film jó eséllyel indul a szobrokért. A terv bevált és a többi már történelem. 9 jelölés mellett 5 díjat sikerült elnyernie - Legjobb film, rendező, hang, vágás és mellékszereplő (Christopher Walken) kategóriákban.

A film (spoiler):

A szarvasvadászt sokan vietnámi háborús filmként kezelik, azonban a film csak igen kicsi része játszódik a háborúban, nem úgy mint az Apokalipszis most!. A film sokkal inkább azokról az emberekről szól, akik megjárták akármelyik háborút, majd hazatérnek, éppen ezért a film szerkezete is így épül fel. A történet elején egész hosszasan ismerhetjük meg a főszereplőket egy esküvő, majd egy vadászat keretében, ami az első 70 percet öleli fel, majd egy hirtelen vágással a háború közepébe csöppen a néző, ahol a 3 barát ismét egymásra talál. Az örömre nincs sok idő, mivel a szereplők hadifogságba esnek és rögtön a film főmotivumához érkezünk, ahol a foglyokkal orosz rulettet játszatnak a fogvatartóik. A fogságból sikeres szökést végrehajtva, halad tovább a történet, de a 3 barát szétválik és maga a történet is itt ágazik szét és azt mutatja be, hogy ki hogy reagál az átélt borzalmakra és hogy próbál visszailleszkedni a társadalomba.

A film fő üzenete az, hogy bárki, aki megjárja a háborút, sosem lesz már olyan ember, mint előtte, mert valahogy mindenki gyökeresen megváltozik általa.

Mivel a film témája komoly, pont ezért próbálták a készítők is mindig a jó/szórakoztató film helyett, a fontos film kategóriába pozícionálni az alkotást és mint fontos film az imdb adatbázis szerint most a 184. helyet foglalja el a legjobb filmek listáján.

Én a magam részéről mindig is szerettem ezt a filmet, de témája miatt csak ritkán kerül újra a képernyőre.

A 40. évforduló alkalmából a filmet is újraszkennelték 4k-ban és felújították, amely elérhető blu-ray és 4k uhd formátumban is, de sajnos csak külföldön, magyar vonatkozás nélkül. Aki teheti mindenképp az új felújított verzióban nézze meg, mert nagyon jól sikerült.

A Terminator széria jelenleg 6 részt tartalmaz, ami talán a legzavarosabb filmsorozatok egyike, az X-men filmeken kívül. Most hogy egyhuzamban néztem végig a 6 részt, ugyanúgy voltak olyan pillanatok, amikor fogalmam sem volt mi történik. Talán akkor van a legkönnyebb dolgunk, ha minden filmet, mint önálló egységet kezeljük, mert sajnos egyben nem állja meg a helyét.

A részek:

• A Terminator (1984)
• Terminator 2: Az ítélet napja (1991)
  • Alternatív verziók:
    • Mozi verzió: 137 perc
    • Bővített verzió: 153 perc
    • Ultimate verzió 156 perc
• Terminator 3: Gépek lázadása (2003)
• Terminator Megváltás (2009)
  
  • Alternatív verziók:
    • Mozi verzió: 115 perc
    • Rendezői verzió: 118 perc
• Terminator Genisys (2015)
• Terminator: Sötét végzet (2019)

A filmkeről:

Az első rész 1984-ben olyan új technikai megoldásokat mutatott be, amelyek láttán az embereket lenyűgözte a látványvilága, azonban nagyon jól megtalálta azt a megközelítést, amivel egy ilyen sci-fi jól elkészíthető volt abban az időben, maszkokkal és egyéb trükkökkel. 

A filmet és történetet James Cameron találta ki, aki maximalizmusával mai napig tökéletesen kivitelezett filmeket készít. Filmjeinek történetei néha egyszerűek, de a megvalósítás mindig túlmutat az aktuális kor technikai megoldásain. A történet itt ugyan nem bonyolult, de egy sci-fi / akciófilmnek tökéletes.

A terminator filmek legnagyobb hibái, hogy az időutazás kapcsán fellépő logikai buktatók mindig jelen vannak, de ez talán a legelső részben jelenik meg a legkevésbé.

Ami miatt még szintén az első rész az egyik legjobb, az a szereposztás. Az emberek ember jellegűnek és a terminator pedig gépi jellegűnek hat. Természetesen a legemlékezetesebb Arnold Schwarzenegger, akinek ez élete szerepe, mivel robotként minimális mimikát, erős fizikumot és robot hangot igényelt, amit testépítő bajnokként, nem túl jó színészi képességeivel és nagyon erős akcentusával tökéletes tudott prezentálni. Linda Hamilton egyszerű pincérként teljesen átlagos ember játszik, védelmezőjeként Michael Biehn pedig jól hozza szintén a karaktert.

A történet szerint Sarah Connor-t meg kell ölnie a jövőből érkező terminatornak, hogy annak fia ne születhessen meg, mert a gépek öntudatra ébredése után, John Connor lesz az ellenállás vezére. Ezért nem csak a gépek küldenek vissza egy terminatort, hanem az ellenállás is visszaküld egy embert Sarah-nak segítségül, hogy aztán győzzön a jobbik.

A film vége olyan lezárást kapott, amelyet viszonylag könnyű volt folytatni, hiszen azt a világot amit az elején bemutat, szinte alig láttuk és az odavezető út szintén sok lépést tartogat.

Az alkotás mai szemmel is megállja a helyét, egyedül talán a film egyszerű zenéje az, ami ma már nagyon furának hat.

Ami az otthoni megjelenéseket illeti több felújítást is kapott és a legutolsó Lowry Digital által készített új master nálunk is elérhető blu-ray formátumban, amely nagyon jól sikerült, így szerencsére azt a verziót láthatjuk ami most a legújabb és legjobb.

Mr. Moviemeter: 8

A második rész talán a leghíresebb és a legjobb terminator film, ami az imdb szerint a 36. legjobb film.  A rendezői székben még mindig James Cameron, aki 7 év elteltével szintén olyan új megoldásokat mutatott be, melyek a mai napig megállják a helyüket, ami 30 év elteltével és a CGI kor feltalálása előtti alkotással talán az egyik legnagyobb elismerés. A történet tulajdonképpen ugyanaz, mint az első részben és csak egy picit módosítottak rajta. Itt már mind a gépek, mind az ellenállás 1-1  terminatort küld vissz az időben, hogy most a már megszületett John-t ölje meg, illetve védelmezze.

A csavar a történetben, hogy ezúttal Arnold védelmezőként jelenik meg a filmben, mert egy másik terminator-t alakít, mint az első részben, de sorozatgyártás miatt ugyanazzal a külsővel, viszont másik küldetéssel küldték vissza az időben. A történet további komplexitása, hogy most nem csak John védelme és a támadójának elpusztítása a cél, hanem a Skynet öntudatra ébredésének megakadályozása is.

A főbb szerepekben továbbra is Arnold Schwarzenegger és Linda Hamilton, aki a szerep miatt szintén acélosra edzette magát. John-t pedig Edward Furlong alakítja, míg a támadóját Robert Patrick. Érdekesség, hogy a bővített verzióban megjelenik Michael Biehn is az első részből, de ezt a mozi verzióból teljesen kivágták.

Ez a rész a klasszikus ellenérv, a Keresztapa mellett, hogy a folytatások mindig rosszabbak az első résznél.

A második rész klasszikus példája annak, amikor sokszor újravágják és apróbb módosításokat eszközölnek folyamatosan az eredeti verzión, amikor újra és újra kiadják.

Itt olvasható angolul egy cikk a változtatásokról kép illusztrációkkal!

A két új vágás, már dvd-s megjelenéskor elkészült, de nálunk dvd-n csak sokkal később jelent meg, az elhíresült Legendák Klubja kiadások keretében, ami olyan izgalmakat tartalmazott, mint a magyar 5.1-es hangsáv melletti angol dts 6.1, viszont csak a bővített verziót tartalmazta, ami miatt a szinkront ki kellett egészíteni az új részeknél, ez azonban sajnos elég rosszul sikerült.

A blu-ray kiadás sem ment zökkenőmentesen, hiszen 2017-ig külföldön is csak a régi master-ből készült verziók léteztek, amit aztán mindenhol próbáltak toldozni-foltozni, viszont itt is elérhető volt mind a három vágás. Nálunk a blu-ray verzió csak egész későn jelent meg, pont mielőtt elkezdték felújítani a filmet a 3d és 4k kiadások miatt, viszont csak a mozi verziót, hiszen az James Cameron kedvenc vágása. Nekem is jobban tetszik, mert a bővített verzió már túl hosszú és sok az üresjárat benne.

Váratlan fordulatként a 4k felújított verzióból is megjelent olyan blu-ray, ahol lehetett váltani az egyes verziók között viszont a plusz jelenetek a korábbi minőségben kerültek beillesztésre, így nagyon elütött a film többi részétől. Ha ez nem lenne elég, akkor a 3d miatt az összes filmszemcsét kiszedték a képből, hogy könyebb legyen a 3d-s verziót elkészíteni, ettől azonban mindenki olyan viaszosan néz ki. Bővebben itt!

Mr. Moviemeter: 10

A második résszel úgy érződött, hogy az ítélet napját sikerült elkerülni, ám a harmadik részben újra a kályhától indulunk. 1-1 terminatort visszaküld mindkét fél, hogy megvédje / megölje John Connor-t és még néhány fontosabb személyt a jövőből, de ezt nagyon gyorsan elintézik a film elején, hogy aztán végig John üldözze. Természetesen az emberek újra Arnold-ot, míg a Skynet a legújabb terminator modellt küldik vissza. A harmadik rész nagyon sok dolog miatt nem lett jó terminator film.

A régi gárdából egyedül Arnold jött vissza és ez rögtön odavágott az egész filmnek. Sarah-t kihagyták a filmből, John-t alakító Furlong pedig sajnos mint sok gyerekszínész, teljesen szétesett és drog és egyéb problémákkal küzdött abban az időben, így Nick Stahl vette át a szerepet tőle. Hozzájuk érkezett Claire Danes, aki John jövőbeli feleségét alakítja, illetve az új terminator Kristina Loken személyében. Sajnos azt gondolom, hogy a szereposztás nem sikerült túl jól, és James Cameron sem vett már részt mint rendező, így egy átlagos akciófilmet kapunk, ami önmagában nem rossz, de az előző két részt tekintve nagy minőségbeli visszalépés.

A történet maga is kicsit gyenge lett, hiszen ismét csak azt látjuk, hogy két terminator küzd egymással, hogy megvédjék John-t. Ami a Skynetet illeti, nagyon háttérben marad az a történetszál és csak a film végére hozzák be. A terminator filmek történetét ugyan tovább viszi, és elérkezünk az ítélet napjához, ami be is következik, de valahogy mégis érdektelen marad és a filmnek pont ott van vége, ahol kezdett volna érdekes lenni.

A film magyar vonatkozása, hogy Andy Vajna, mint producer vett részt a munkálatokban.

Ami a film megjelenését illeti, nálunk csak dvd kiadásként jelent meg 2004 környékén, más kiadása azóta sem volt. Külföldön ugyan megjelent HD minőségben, de azt gondolom, hogy elég átlagos a film minősége, mind kép, mind hang tekintetében ezért egy esetleges 4k-s kiadás kapcsán esedékes lehet a felújítása.

Mr. Moviemeter: 7

A negyedik rész próbálta megújítani a történetet és az ítélet napja után játszódik már, ahol John felnőttként az ellenállás tagja, de nem igazán örvend nagy tiszteletnek a vezetők között, mivel nem hisznek neki, hogy ő lenne a kulcsszereplő a gépek legyőzésében. 

A szereplőgárdából senki sem tért vissza, így ez az egyetlen olyan rész, ahol Arnold nem formálja meg a terminatort, mindössze egy rövid pillanatra CGI segítségével jelenik meg. John-t ebben a részben Christian Bale alakítja, aki jó színész, de itt nem sikerült jól megfognia a karaktert, míg Kate-t ebben a részben Bryce Dallas Howard alakítja, de itt teljesen háttérben marad.

Ennek a filmnek az a legnagyobb baja, hogy az ítélet napja utáni világot teljesen más látványvilággal jeleníti meg, mint azt korábban ízelítőként láthattuk, illetve az, hogy ismét nem látjuk azt, hogy a gépek hogy igázzák le a világot és hogy jönnek képbe a különböző robotok, hogy születik meg a beszivárgó terminatorok, mindössze annyit kaptunk ebből, ami a harmadik rész végén van.

A negyedik rész terminator filmnek szintén nem túl erős, de egy átlagos akciófilmnek elmegy.

A mozi és rendezői verzió között lényegi különbség nincs, néhány jelenet kiegészítésre került, de a történet szempontjából megegyezik.

Ami az otthoni kiadásokat illeti, tulajdonképpen minden formátumban elérhető nálunk, így lehet választani, de a 4k-s verziónak a HDR-en kívül nincs túl sok hozzáadott értéke a sima blu-ray kiadáshoz képest. A kép 2k-s feldolgozást kapott megjelenés előtt, a hang pedig ugyanaz a veszteségmentes 5.1 csatornás, mint a blu-ray-en.

Mr. Moviemeter: 7

Az ötödik rész a sorozat mélypontja. A történet olyan kusza, hogy szerintem még az írok sem nagyon értették. A filmben most már oda vissza utaznak a szereplők az időben, ezáltal tényleg érthetetlenné válik az egész és az összes időutazós probléma is megjelenik. A szereplőknek teljesen megváltozik a küldetésük és identitásuk, ezáltal tényleg már csak nevekben egyezik meg a film a korábbi részekkel. 

A korábbi szereplők közül senki sem tért vissza, viszont Arnold újra beszállt a filmbe, de ez sajnos nagyon kevés. Jól jellemzi szerintem a filmeket, hogy senki sem szeretné kétszer megformálni a karaktereket. John-t ebben a filmben Jason Clarke, Sarah-t Emilia Clark, Kyle-t pedig Jai Courtney alakítja. Szerintem mindhárom színész rosszul fogta meg a karaktert és/vagy a forgatókönyv/rendezés miatt nem volt többre lehetőségük. Másik oldalról számomra teljesen hiteltelen Emilia Clark, mint harcedzett erős nő, mert egyszerűen nem volt az. Ilyen erővel Melissa McCarthy is alakíthatná Sarah-t és ugyanúgy hiteltelen lenne.

A CGI megvalósítás pedig borzasztó, ami miatt teljesen élvezhetetlenné válik a film. Annyira szeretném tudni, hogy miért lesz egy nagyköltségvetésű film ennyire gagyi. Nem marad rá idő vagy pénz vagy gyakornokok készítik, akiknek a munkáját senki sem nézi át? 10 éve egy sorozat részben még elment 1-1 ilyen rossz megvalósítás, de filmekben már akkor is érthetetlen volt.

A otthoni formátumok terén nálunk is elérhető blu-ray-en (2d és 3d verzióban is), ami olyan amilyen lehet. A rossz CGI-t semmilyen formátum nem fogja tudni kijavítani, akárcsak a történetet. A hang alapvetően rendben van, és már blu-ray-en megkapta az angol Dolby Atmos keverést, csak ez önmagában nagyon kevés.

Mr Moviemeter: 5

A készítők érezték, hogy a szériát nagyon elrontották, azonban még mindig láttak egyes emberek fantáziát benne és mi más következhetne ilyenkor, minthogy "újra" kezdik. Itt ez csak részben igaz, mert a hatodik rész, a 2. után veszi fel a fonalat. Alapvetően nem szeretem az ilyesmit, mert el kellett volna fogadni, hogy ebben a történetben már nincs hova tovább és elő kellett volna állni valami olyan új ötlettel, amit annó Cameron tett 1984-ben.

A film erőssége, hogy sikerült Arnold-ot és Linda Hamilton-t újra a kamerák elé állítani és biztos csak a nosztalgia faktor miatt, de egyszerűen jó volt nézni őket. Sikerült ugyanúgy hozniuk a karaktert, akárcsak a második részben és még mindig elhittem nekik, hogy ők végigmentek azon, amin a történet szerint kellett. A többi szereplő pedig ismét teljesen felejthető alakítást nyújt.

A történet szerint az ítélet napja nem következett be, de John-t később egy másik Arnold terminator sikeresen megölte gyerekkorában. Ezután pedig jön a klasszikus felállás, a jövőből visszaküldenek egy terminatort és egy feltunningolt embert, hogy védjen meg egy mexikói lányt, aki a jövőben - váratlan fordulatként - fontos szerephez jut a gépek lázadásának leigázásáért, mert egy bizonyos ítélet nap mindenképp el fog jönni.

Sajnos a film ismételten semmi újat nem tud mondani, így ez is csak mint akciófilm tud működni, de annak legalább jó. A film erőssége a két régi főszereplő és Arnold terminálás utáni életének pillanatai, melyek nagyon jól sikerültek.

Ezen kívül pedig annyi érdekessége van még, hogy egyes részeit nálunk forgatták, de stúdióban, így nem lehet kiszúrni a parlamentet vagy egyéb nevezetességeket.

A hatodik rész nálunk csak blu-ray verzióban jelent meg, de legalább elérhető, azonban az uhd-n szereplő Dolby Atmos hangsáv nagyon jól sikerült, főleg a repülős jelenetnél ütős, így aki teheti és ki tudja élvezni az előnyeit, annak mindenképp érdemes azt a verziót választania.

Mr. Moviemeter: 7

Utóélet:

A terminator sorozat az akciófilmek egyik klasszikusa lett, így nehéz nem megnézni mindig az új részeket, reménykedve, hogy talán ez a film jó lesz és úgy viszi tovább a történetet, ahogy azt eddig kellett volna.

Olyan kifejezéseket köszönhetünk neki:

• élő szövet a fém vázon / Living tissue over metal endoskeleton
• visszatérek / I'll be back
• nincs végzet, csak ha bevégzed / No fate but what we make

Ez az egyik olyan téma, amihez a mai napig sok replika készül:
(https://www.sideshow.com/brands/terminator)

• Robot kar és törött mikrochip 
• Terminator - Arnold Schwarzenegger
• Terminator - Endoskeleton váz

Arnold Schwarzenegger élete szerepe és ezután rengeteg akciófilm klasszikust köszönhetünk neki, mint például a Ragadozót vagy szintén James Cameron-nal a Két tűz között-et.

James Cameron profizmusa jól érződik az első két részen és ez az, ami a folytatásokból hiányzott. Sehol egy ikonikus akciójelenet vagy olyan trükkök, amiket addig nem láthattunk. A mai CGI-vel minden megoldható és mégis sokkal jobb jelenetek készültek nélkülük.

Én a magam részéről még várnék egy részt, ami bemutatja, hogy a gépek lázadása után, hogy jutunk el a beszivárgó terminatorokig, az időutazás hogy válik valósággá, hogy jön létre az ellenállás, amely már majdnem legyőzi a gépeket, hogy aztán vissza kelljen küldeni a terminatorokat. Időben az első rész elé helyezném a történetet, tehát azt mutatná be, hogy mi az alap felálláshoz vezető út és hogy jutunk el, odáig hogy John veszélyt jelent, ezért aztán még megszületése előtt meg kelljen ölni.

Érdekesség / Spoiler:

A terminator filmek érdekessége, hogy Arnold minden rész végén, amiben szerepel, akár jót, akár rosszat alakít,  meghal, de ez a filmtörténelem egyetlen olyan szerepe, ahol ezt a végtelenségig lehetne csinálni.